Kályhákkal az emelkedett rezsiköltségek ellen
Igaz, hogy még nemrég léptünk be az őszbe, de elérkezett az ideje annak, hogy ne csak lélekben, hanem kézzel foghatóan is felkészüljünk a télre. Elvileg már konkrétan tudnunk kell, hogy mivel, hogyan és mennyit fűtünk majd, ha beköszönt a hideg. A helyzetet az idén azonban némileg beárnyékolja az energiahordozókkal kapcsolatban kialakult helyzet, ami lehetséges, hogy felülírja a terveinket.
Ha nem lenne földgáz, vagy elektromos áram bajba kerülünk
Jelenleg csak két dolog biztos: a bizonytalanság és a megemelkedő rezsiszámlák. A fűtést akkor is meg kell oldanunk, ha nem szeretnénk a hideg lakásunkban fagyoskodni a kihűlt gázkonvektorok, nem működő gázkazánok miatt.
Mintha egy furcsa időutazáson mennénk most keresztül, csak most nem a modern, kényelmes jövőbe, hanem a múltba szólna a jegyünk. Előkerülnek a régi szilárd tüzelésű kályhák, kandallók, vagy a nagyszüleinknél multifunkcionális szerepet betöltő sparheltek, ami nemcsak a fűtést, hanem a főzést is megoldotta.
A kályhák világa
A kályha egy olyan zárt tűzterű tüzelőberendezés, ami a szobák felmelegítésére szolgál. A kályha minél jobb meleget vezető és meleget megtartó anyagból van kialakítva annál tökéletesebb. A működéséhez csak az égés feltételeit kell biztosítanod: a tűzelőanyagot, a levegő hozzávezetést, és az égéstermékek elvezetését. A kályhatípusokat több szempont szerint lehet csoportosítani.
Tüzelőanyag szerint a kályha lehet:
szilárd tüzelőanyagú (fa, faapríték, pellet, brikett, szén),
olajtüzelésű,
villamos fűtésű (elektromos fűtőtestek)
villamos fűtésű hőtárolós,
gáztüzelésű kályha
A kályha anyaga szerint:
vaskályha,
cserépkályha,
téglakályha
A kályha a levegő-bevezetés szerint lehet:
nyitott égésterű (a helyiségből vesz levegőt),
zárt égésterű külön a szabadból bevezetett égési levegőt használ.
A kályhák és a kandallók kínálata óriási, nehéz eligazodni
Joggal merül bennünk a kérdés, hogy milyen szempontok alapján válasszuk ki a számunkra legmegfelelőbb típust. Hiszen nem jó, ha túl nagy teljesítményűt választunk, ami túlfűti a lakásunkat, de az sem, ha fagyoskodni kell miatta. Ezért először célszerű kiszámolni a légtérfogat nagyságát, amit fűteni szeretnénk, majd megnézni a kályhán a gyártók által feltüntetett névleges teljesítményt. Egy átlagos otthon esetén 50-60 watt/köbméterrel lehet számolnunk.
A következő, amit el kell döntenünk, az az, hogy kályhát vagy kandallót szeretnénk venni. A két termék ugyanis eltér egymástól. Míg a kályha vastag, tűzálló falazattal rendelkezik és eltárolja a hőt, amit 8-12 óra alatt ad le, addig a kandallók csak addig fűtenek, amíg ég bennük a tűz.
Ha a kandallóra esik a választás
A kandalló előnyei:
gyorsabban felfűtik a helyiséget
esztétikusabb a megjelenésük
hangulatteremtő hatásuk (tűz látványa) verhetetlen
hasábfa-előszárítási lehetőséggel és melegítőlappal rendelkeznek
Azt is mérlegelnünk kell, hogy a kandalló esetén mi a fontosabb a számunkra: a látvány vagy a fűtés intenzitása. A nyitott égésterű kandallóknál ugyanis a fűtési hatásfok meglehetősen alacsony 10-15 % körüli.
A zárt égésterű kandallóknál viszont, ahol egy vagy több hőálló üvegen keresztül nézhetjük lángnyelvek játékát már melegedni is tudunk. A kandallók fűthetőek fával, bio-, fa- és barnaszén brikettel, fapellettel. Kivitelük szerint léteznek kályhakandallók, amelyeket az üzletekben több típusban és teljesítményben forgalmaznak. A tömegük 70–150 kg közötti, hatásfokuk 65-75%-os.
Fontos tudnivaló, hogy a kályhák, a kályhakandallók és a hordozható cserépkandallók is az égéshez használt levegőt abból a helyiségből fogják nyerni, ahova beépítették őket. Ezért a levegő-utánpótlásról megfelelően gondoskodni kell!
A választás nem könnyű, de megéri alaposan körbejárni a lehetőségeinket, hiszen hosszabb távra vásárolunk.